Mert végül úgyis hazatér.
Mióta világ a világ,
ez a törvény.
Elindul, mert menni kell,
és mint az özönvíz,
mindent magával visz,
mi az útjába akad.
De a felélt álmokból
végül nem marad
más, csupánMióta világ a világ,
ez a törvény.
Elindul, mert menni kell,
és mint az özönvíz,
mindent magával visz,
mi az útjába akad.
De a felélt álmokból
végül nem marad
egy megfáradt vándor
hamuba sült sóhaja.
Az otthon hagyott csak vár,
s mikor a tékozló visszatér,
csonttá aszott hittel suttogja
el neki, hogy újra megbocsát.
s mikor a tékozló visszatér,
csonttá aszott hittel suttogja
el neki, hogy újra megbocsát.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése