Címkék

2012. október 9., kedd

Erdős Olga - csak


csak lángolva, csak égve
csak apró darabokra tépve
csak pokolra hullva
csak fáklyává gyúlva
csak megrágva-kiköpve
csak ágylábhoz kikötve
csak boldogan lebegve
csak világot feledve
csak sírva is nevetve
csak sírba is temetve
csak csókokat rabolva
csak veszetten vadulva
csak könnyedén, csak játszva
csak hevülten is fázva
csak sosem megpihenve
csak mindig messze menve
csak mindörökké élve
csak együtt sosem félve
csak így éljünk, ha mered -
csak egy tét van: az életed!

3 megjegyzés:

  1. Érdekesek és kifejezőek ezek az azonos kezdetű sorok. Gyakorlatilag egy felsorolás, de a dinamikája mégis emelkedő és a végén éri el a csúcspontot.

    VálaszTörlés
  2. Erre a versre anno jedilovagom azt mondta, hogy ez lesz a credója :). Egyébként meglepő újra szembesülni a saját írásaimmal, gondolataimmal, rímeimmel :)

    VálaszTörlés
  3. Meglepő, de jó is, nem? Szinte mérhető, hogyan változik az ember.

    VálaszTörlés